-
A Magyar Vallástudományi Társaság Alapszabálya
1. A Társaság adatai
A Társaság neve: Magyar Vallástudományi Társaság (MVT)
A Társaság székhelye: 1014 Budapest, Országház u. 30.
A Társaság az International Association for the History of Religions(IAHR) alkotó része, és ezen szervezet alapszabályzatára épül.
2. Cél, tevékenység
A Társaság célja, hogy segítse és összehangolja a különböző vallások tudományos tanulmányozását azon kutatók nemzetközi együttműködése által, akiknek kutatási területe a célhoz és területhez kapcsolódik.Területünket nem kívánjuk korlátozni csupán a vallástörténeti kutatásokra, hanem minél tágabb teret kívánunk biztosítani a különböző vallások kulturális antropológiai, etnológiai, néprajzi, szociológiai, szociálpszichológiai, pszichológiai, művelődéstörténeti, teológiai, filozófiai és egyéb szempontú kutatás számára is.
A Társaság Magyarországon működik, de természetesen nyitva áll az ország határain kívül élő magyar kutatók számára is. A Társaság működése magába foglalja az előadások, konferenciák, symposiumok szervezését, bulletin kiadását, és olyan egyéb tevékenységeket, amiket a Társaság időről-időre meghatároz.
2/a A Társaság által elért eredmények országhatáron belüli és kívüli megismertetése előadások útján, valamint az eszme népszerűsítése előadások formájában. Friss kutatási, fordítási tapasztalatok szakmai vitára bocsátása konkrétan a felsőoktatásban részt vevők, illetve az internet lehetőségét kihasználva valamennyi érdeklődő számára.
Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt jelen alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.
A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
3. Tagság
- A társasági tagság nyitott mindazon személyek számára, akik érdeklődnek a Társaság tevékenysége iránt, és fizetik az évi tagdíjat, (amit időről időre a Közgyűlés határoz meg).
- A Vezetőségnek joga van jóváhagyni vagy elutasítani tagfelvételi kérelmeket.
- A Közgyűlés megfelelő és alapos indokkal megszüntetheti bármely személy tagságát, feltéve, ha az illető személynek joga van szót kapni mielőtt a végső döntés megszületik.
4. Közgyűlés
A Társaság irányító testülete a tagok közgyűlése. A Közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A másodszor összehívott közgyűlés határozatképes.
A Közgyűlés helyét, idejét, és napirendjét az Elnökségnek a tagokkal, annak megtartása előtt legalább tizenöt nappal írásban közölni kell,- meghívó küldésével, mely tartalmazza a napirendi pontokat és a honlapon is meg kell jelentetni. A Közgyűlés további napirendi pontjaira a tagok az ülés előtt nyolc nappal az Elnökségnek tehetnek javaslatot. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 51 %-a jelen van. Ha a közgyűlés az eredeti időpontjától egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést fel kell oszlatni és újból, ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A Közgyűlés lefolyásáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a jegyzői teendők ellátásával megbízott személy végez. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent tagok neveit is. A jegyzőkönyvet az Elnök és az Elnök által kijelölt rendes tag hitelesíti. A közgyűlés valamennyi döntését köteles az elnök a Társaság honlapján, illetve a Társaság székhelyének hirdetőtábláján közzétenni. A közgyűlés ülései nyilvánosak, az itt készült jegyzőkönyvekbe bárki betekintést nyerhet.
A közgyűlés ülései nyilvánosak.
Az elnök köteles a közgyűlési határozatokat Határozatok könyvében nyilvántartani és vezetni úgy, hogy a nyilvántartásból megállapítható legyen a döntés tartalma, időpontja és hatálya, e döntést támogatók és ellenzők (személy szerint) aránya. Az elnök köteles továbbá az olyan határozatot, amely bármely
tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyeket érint a döntés meghozatalától számított 8 napon belül írásban, tértivevényes postai küldeményként az érintettnek megküldeni
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörei:
- Elnökség megválasztása,
- a költségvetés és a zárszámadás elfogadása, az éves elnökségi beszámoló jóváhagyása,
- tagdíj éves összegének megállapítása,
- az Elnökség hatáskörét meghaladó fontosabb ügyekben való döntés,
- a fellebbezések elbírálása,
- az Alapszabály módosítása,
- a más társadalmi szervezettel való egyesülésről, ill. a Társaság feloszlásáról és vagyona hovafordításáról való döntés.
- közhasznúsági jelentés elfogadása
Minden tisztségre választható a Társaság minden rendes tagja. A vezető szerv, azaz a közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685 § b. pont), élettársa ( a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
4/a. A Társaság éves beszámolóját a Közgyűlés kétharmados többséggel hozott határozatával hagyja jóvá. A Társaság éves beszámolója nyilvános, azt a Társaság honlapján teszi közzé. A Társaság éves beszámolója, illetve a szervezet működésével és szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekintést nyerhet- ezeket a Társaság honlapján, valamint a Társaság székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán teszik közzé.
A Társaság honlapja: vallastudomany.eu
A közgyűlésen keletkezett iratokba bárki a szervezet hivatalos helységében munkaidőben betekintést nyerhet.
A szervezet működésének, szolgáltatásai igénybevétel módjának és az egyes beszámolók közlésének nyilvánosságáról az érintettek és az érdeklődők a szervezet hivatalos helységében kapnak tájékoztatást.
Amennyiben a döntés olyan tartamú, hogy nagy létszámot (15-nél több) érint, köteles az elnök gondoskodni a Társaság székhelyén elhelyezett hirdetőtábláján és a Társaság honlapján való közzétételről.
5. Tagdíj
Minden tagnak fizetnie kell a Taggyűlés által meghatározott évi tagdíjat. A Taggyűlés kivételes esetben Tiszteletbeli Tagságot adományozhat.
6. Tisztségek
a, Elnök, aki öt évig tölti be tisztségét és újraválasztható. Az Elnök egyben a Társaság Vezetőségének is Elnöke.
b, Alelnökök (3 fő), akik öt évig töltik be tisztségüket, és újraválaszthatók.
Az Elnökség határoz a társaság életét érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, különösen:
a./ dönt a tagok felvétele, törlése és kizárása tárgyában:
b./ előkészíti a Közgyűlésre tartozó ügyeket.
Az Elnökség kötelessége a pénztárt időnként megvizsgálni.
Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, határozatképességéhez az Elnök és az Alelnökök jelenléte szükséges. A szavazatok egyenlő száma esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnökség határozatai ellen a következő Rendes Közgyűléshez lehet fellebbezni.
Az Elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az Elnök és a jegyzőkönyv vezetője ír alá.
Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente egyszer az Elnök hívja össze írásban, a napirend közlésével. Az ülés előtt a Meghívót 8 nappal előtte az Elnök postai úton megküldi az elnökség tagjainak.
Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét.
Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban bárki részt vehet.
Az üléseken jegyzőkönyvet kell vezetni:
- amely tartalmazza a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók, ellenzők és tartózkodók számarányát személyre bontva. A közgyűlés valamennyi döntését köteles az elnök a Társaság honlapján, illetve a Társaság székhelyének hirdetőtábláján való közzétételéről.
- Esetleges Számvizsgáló Bizottsági ülések Jegyzőkönyvének ismertetése.
Az elnökségi ülést az elnök hívja össze.
Az elnök köteles a közgyűlési határozatokat (elnökségi döntéseket) Határozatok könyvében nyilvántartani és vezetni úgy, hogy a nyilvántartásból megállapítható legyen a döntés tartalma, időpontja és hatálya, e döntést támogatók és ellenzők (személy szerinti) aránya. Az elnök köteles továbbá az olyan határozatot, amely bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyeket érint a döntés meghozatalától számított 8 napon belül írásban, tértivevényes postai küldeményként az érintettnek megküldeni. Minden elnökségi döntés a Társaság honlapjára felkerül.
c, Főtitkár, aki öt évig tölti be a tisztségét, és újraválasztható.
d, Számvizsgáló Bizottság tagjai (3 fő), akik öt évig töltik be a tisztséget és újraválaszthatóak.
A Számvizsgáló Bizottság tagjai nem a vezető szerv, hanem az elnökség ülésén vehetnek részt tanácskozási joggal.
A Számvizsgáló Bizottság feladata a Társaság vagyonkezelésének, könyvelésének és számadásainak ellenőrzése.
A Számvizsgáló Bizottság az év folyamán többször, bármikor végezhet ellenőrzést, amelynek eredményéről évente egyszer a Közgyűlésen írásban jelentést tesz. Minden szabálytalanságot haladéktalanul jelenteni köteles az Elnökségnek.
Ügyrendjét maga állapítja meg. Jelenleg a Számviteli Bizottság két tagja Czövek Judit és Tomka Orsolya. Elnöke: Somfai Dávid
A Számvizsgáló Bizottságot az Elnöke hívja össze írásban. A Bizottság üléseit bármikor összehívhatja, de legalább félévente egyszer. A meghívót az ülés előtt 8 nappal a Bizottság Elnöke postai úton megküldi a Számvizsgáló Bizottság két tagjának. Az üléseken jegyzőkönyvet kell vezetni, mely a Bizottság elnöke az ülést követő 8 napon belül postai úton, tértivevénnyel megküld a Társaság Közgyűlésének. A továbbiakban a Társaság Közgyűlése tárolja, a Közgyűlések Jegyzőkönyveivel együtt. A Bizottság határozathozatalához a 3 főből, legalább 2 fő egyöntetű beleegyezése szükséges. A Számvizsgáló Bizottság Elnökét és tagjait, a Közgyűlés jelöléssel és titkos szavazással öt évre választja meg. A legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a Bizottság Elnöke, következő két jelölt pedig annak tagjai.A Számvizsgáló Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Számvizsgáló Bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik. A Számvizsgáló Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
- vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.2
e, Kincstárnok, aki öt évig tölti be tisztségét, és újraválasztható.
A kincstárnoknak jelen kell lennie az évi Közgyűlésen, és jelentést kell adnia a Társaság anyagi helyzetéről.
7. Módosítás, feloszlatás
Ezen alapszabályzat módosításához, és a Társaság esetleges feloszlatásához a Közgyűlés határozata szükséges.
7/a.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki
- a Társaság vagy legfőbb szervének elnöke vagy tagja,
- a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
- a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
- az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A Társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.
a. A rendes közgyűlésnek az alábbi napirendeket tartalmaznia kell:
- A Társaság tevékenységéről történő beszámolót.
- A Társaság éves költségvetésének megállapítása.
- A Számviteli bizottság beszámolója.
b. Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentés készül, mely
tartalmazza:
- a számviteli beszámolót,
- a költségvetési támogatás felhasználását
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást
- a cél szerinti juttatások kimutatását
- a közgyűléstől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét
- a közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.
- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
Megjegyzés: a közgyűlés az a. és a b. pont végrehajtását a Társaság elnökségére bízhatja.
A Társaság éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
7/b. Közhasznúsági nyilatkozat
A Társaság az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) szerint):
3. tudományos tevékenység, kutatás (TEÁOR:7220.)
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (TEÁOR:8541,8542.)
A Társaság biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
8. Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései irányadóak.
Budapest, 2011. január 15.